A fényvédelem 5 legfontosabb szabálya

6 perc olvasás.
A bőrünket cirógató első tavaszi napsugarak vagy a hátunkat a strandon felforrósító nyári nap a kellemes érzet és a jótékony hatások mellett veszélyeket is rejtenek. De ha ismerjük a helyes fényvédelem titkait, biztonságban tudhatjuk a bőrünket.

A napfénytől jó kedvünk lesz, D-vitamin termelődik a szervezetünkben, üdébb színű lesz az arcunk – de ha túl sokat vagy túl sokáig kap belőle a bőrünk, akkor bizony több káros hatást tapasztalhatunk, mint előnyt. A túlzásba vitt napozásnak bőrkárosító és jelentős bőröregítő hatása is van. Ezért nagyon fontos, hogy legyünk tisztában azzal, hogyan óvhatjuk meg magunkat, miközben nem maradunk ki a tavasz és a nyár legjobb pillanataiból. Összegyűjtöttük a legfontosabb napszabályokat.

1. Nem csak a strandon kell

A bőrkárosító hatásokért elsősorban az UV-sugárzás a felelős. (A látható fénynél kisebb, a röntgensugárzásnál nagyobb frekvenciájú sugárzást hívjuk UV-, ultraviola vagy ibolyán túli sugárzásnak.) A nagyobb hullámhosszú UVA-sugarak a bőr mélyére hatolnak, károsítják a DNS-t, azaz melanóma kialakulásához vezethetnek, emellett kiszárítják, öregítik, ráncosabbá teszik a bőrt. Mivel a felhőkön és az üvegen is áthatolnak, korántsem csak strandoláskor képesek mindezt kifejteni, ezért folyamatosan ajánlott védekezni ellenük.

Az UVB-sugarak a bőr felsőbb rétegében okozhatnak károkat: ezek felelősek a leégésért, és a DNS-t is károsítják. Nem hatolnak át a felhőkön, viszont vízparton, havas hegyekben, a strand homokjában visszaverődve fokozottan érvényesül a hatásuk. Ezeken kívül a nagy energiájú látható fény (kék fény, HEV) is növeli az oxidatív stresszt, vagyis fokozza a káros szabad gyökök termelődését, és ezáltal bőröregítő hatása van. A telefonok, számítógépek képernyői sok ilyen energiájú fényt bocsátanak ki. Nem véletlenül mondják, hogy a legjobb anti-aging a fényvédelem: az arcbőrünket egész évben érdemes védeni a fény káros hatásai ellen, és késő tavasztól minden szabadon lévő testfelületre oda kell figyelni, hogy megóvjuk a leégéstől, napkárosodástól.

2. Meg kell újítani

Attól még, hogy reggel bekrémeztük magunkat, nem vagyunk biztonságban egész napra – a napon különösen nem. Hogy miért? Ehhez érdemes ismerni a fényvédők kétféle típusát. A fizikai fényvédők olyan részecskéket tartalmaznak (például cink-oxidot, titánium-dioxidot), amelyek visszatükrözik a fényt, így azok nem tudják a káros hatást kifejteni. A kémiai fényvédők elnyelik az UV-sugárzást és kémiai reakció során kevésbé károssá alakítják azt. Az utóbbi ezért csak bizonyos ideig tudja biztosítani az ígért fényvédelmet – kétóránként ajánlott újrakrémezni. Az első típus ugyan ebből a szempontból tartósabb, de mindkettő ugyanúgy ledörzsölődhet, lemosódhat, lekophat, így szintén szükséges, hogy időről időre újra felvigyük, hogy biztonságban lehessen a bőrünk. Akár csak az arcunkra koncentrálunk egy városnézős napon, akár az egész testünket szeretnénk óvni a parton, ne bízzuk magunkat egész napra a reggel felvitt krémmennyiségre!

3. Nem szabad vele spórolni

Azzal is tisztában kell lennünk, hogy minden fényvédő csak akkor tudja biztosítani az ígért erősségű fényvédelmet, ha bőségesen, az ajánlott mennyiségben visszük fel a bőrre. De mennyi az ajánlott mennyiség? A tessék-lássék krémezés, vagyis ha az egész testre csak egy mogyorónyi adagot teszünk, biztosan nem elegendő. A WHO az egész testfelületre 7 teáskanálnyi mennyiséget, körülbelül 35 ml-t ajánl. Ha ennél kevesebbet kenünk fel, a védelem erőssége jelentősen kisebb.

4. Nem lehet kimatekozni

Azt, hogy milyen faktorszámú fényvédőt kell használnunk, meghatározza a bőrünk természetes fénytűrő képessége, illetve a sugárzás erőssége. Ha például a bőrünk védelem nélkül 5-10 perc alatt leég (és a nagyon világos bőr erős déli napsugárzásban bizony nem bír ki ennél többet), akkor egy 50-es faktorszámú fényvédővel ennyiszer több időt, 250-500 percet bír(hat)na a napon leégés nélkül. De csak akkor, ha a megfelelő mennyiségű fényvédő került a bőrre, és persze figyelembe kell venni azt is, hogy 2 óra elteltével a fényvédők már nem képesek az ígért hatást hozni a fent említett okok miatt. Amit nagyon fontos tudni, hogy a fényvédő faktorok nem adódnak össze, tehát ha mondjuk egy 20 faktoros arckrémre SPF 30-as alapozót viszünk fel, az nem biztosít SPF 50-es védelmet, vagyis a bőrre felvitt legnagyobb faktorszám az érvényes.

5. Nem csak a krém számít

A fényvédőink „munkáját” még sok mindennel segíthetjük, ezek közül a legfontosabbak:

•  Erős sugárzás esetén maradjunk árnyékban.
• Akinek nagyon világos a bőre, az még árnyékban is óvja magát fehér ruhával, kendővel, kalappal!
• Az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja, a jó minőségű napszemüveg fontos!
• 11 és 15 óra között nyáron általában olyan erős a napsugárzás, hogy nem ajánlott „kifeküdni” a napra, és bármilyen napon tartózkodáshoz magas faktorszámú fényvédő ajánlott.

FORRÁS:HAZIPATIKA.HU