AMIT AZ ACETILSZALICILSAVRÓL TUDNI KELL

Az ókorban már használt fűzfakéreg-kivonattól a 19. század közepére sikerült eljutni az acetilszalicilsav szintéziséig.

Egy kis történelem

Érdekes módon csak a 19. század utolsó éveiben jelent meg gyógyszerként. Ekkor kezdődött az acetilsav csodálatos pályafutása, mely kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel mind a mai napig tart. Az első évtizedekben különböző típusú, enyhébb, esetleg közepes erősségű fájdalmak csillapítására használták, bekerült a banális megfázás ellen alkalmazott gyógyszerek körébe is, és akkoriban még nemigen volt versenytársa, csak későbben, amikor megjelent a paracetamol, majd az 20. század 50-60-as éveitől az ibuprofen is.

Hogyan hat?

Az acetilszalicilsav hatásának lényege, hogy elnyomja a szervezetben a gyulladásért felelős prosztaglandinok és tromboxánok hatását, irreverzibilis módon kötődik az úgynevezett COX-enzimhez. Ez lényegesen megkülönbözteti a NSAID-gyógyszerektől, mert azok ennek az enzimnek csak reverzibilis gátlószerei.

Mire adható?

Legjobb hatásfokkal enyhe és középerős fájdalmak esetében, mint fejfájás, fogfájás, hátfájás, ízületi fájdalmak, továbbá lázas, meghűléses és gyulladásos állapotokban. Fejfájás speciálisabb eseteiben is (migrén), de csak mint kiegészítő kezelés. Jellemző, hogy háromszoros hatású a fájdalom megszüntetésében, a fájdalomérzetet gyorsan elnyomja, megakadályozza annak fokozódását, az új fájdalom kialakulását, és hosszan tartó fájdalommentességet biztosít.

Újabb felismerések, alkalmazások

Éppen a hatásmódja alapján (tromboxánok, vérlemezkékre gyakorolt hatás) merült fel, hogy szív- érrendszeri betegségekben is lehetne alkalmazni. Kis hatóanyag tartalommal (tehát a fájdalomcsillapításra adott dózis egyötödével) már jó eredményeket lehetett elérni az infarktus és a stroke megelőzésében. Jelenleg a világon ez már kiterjedten elfogadott és alkalmazott javallata – így nálunk is. Mintegy 20%-kal csökkentheti a szív- érrendszeri súlyos állapotok kialakulását. Alkalmazzák szívműtétek, konkrétan úgynevezett ér-stentek beültetése után is.

A legfrissebb kutatások szerint havi legalább egy tabletta használata csökkenti a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázatát – hangzott el az Amerikai Rákkutatók szövetségének éves találkozóján, Orlandóban. Dr. Xiang-Lin Tan (Mayo Klinika, Rochester) és munkatársainak 904 hasnyálmirigyrákban szenvedő beteg eredményeit hasonlították 1224 egészséges egyénhez. A betegek 55 évnél idősebbek voltak, és acetilszalicilsav , nem-szteroid gyulladásgátlókra, valamint acetaminofenre vonatkozó szedési szokásaikról számoltak be egy kérdőíven.

A vizsgálat kimutatta, hogy havi legalább egy tabletta acetilszalicilsav mintegy 26 százalékkal csökkenti a hasnyálmirigyrák kialakulásának valószínűségét azokhoz képest, akik egyáltalán nem szedtek ilyen gyógyszert. A hatás szintén kimutatható volt abban a dózistartományban, amit a szívbetegek szednek megelőzés céljából. Ugyanakkor a szakértők ilyen jellegű összefüggést nem találtak hasonló összefüggést más nem-szteroid gyulladásgátlók, valamint acetaminofen esetén.

Veszélyek

Kiterjedt alkalmazásának egyetlen komolyabb negatívum szabott határt, a Reye-szindróma felismerése. Ez akkor derült ki, amikor számos gyermekbetegen alakultak ki ijesztő és furcsa tünetek, májpanaszok (májszövet elzsírosodása) illetve akut enkefalopátia, azaz agyvelőbántalom. A széleskörű tájékozódást követően az angol és amerikai gyógyszer hatóságok úgy döntöttek, hogy 16 éves kor alatt acetilszalicilsav csak orvosi ellenőrzés mellett adható. (Hazánkban is hasonlóak az előírások). Hatásmódjánál fogva hosszan tartó alkalmazása fokozhatja a gyomor-bélrendszeri vérzések kialakulásának kockázatát is. Igen nagy dózisokban központi idegrendszeri izgalmat okozhat.

Forrás: EgészségKalauz

Főnix Patika
4031 Debrecen, Angyalföld tér 1.

Nyitvatartás
Hétfőtől Péntekig: 8:00-18:00
Szombaton: 8:00-13:00
Vasárnap: Zárva

Patikánk bank- és egészségkártya elfogadóhely!
Minden jog fenntartva! © 2022 Főnix Patika
A weboldalt a DIAMOND AGENCY tervezte és kivitelezte.