Kötelező igazmondás – rákbetegeknek

Mindig a gyógyító kötelessége korrekten tájékoztatni a betege, hiszen joga van tudni mi vár rá.

A rákos megbetegedések világlistáján hazánk igen előkelő helyet foglal el; míg a nőknél a méh- és az emlőrák; addig a férfiaknál a gyomor- és tüdő – prosztata rák vezeti a sort. Minthogy e kór ellen mindmáig nincs hatékony, egyértelmű felépülést hozó gyógymód; betegnek, és családjának egyaránt igen nehéz küzdelem szembenézni a tényekkel: a betegség jelentkezésével, tüneteivel, a kezelés következményeivel és a várható kilátásokkal.

A gyógyítóknak külön lelki terhet jelenthet a betegjogi szabályokból rájuk háruló tájékoztatási kötelezettség. Az alábbiakban e témakörben szerzett tapasztalatait adjuk közre. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy magát a tényt hogyan fogadták a betegek, a hozzátartozok, hogyan avatták be a szeretteiket a betegség mibenlétébe, illetve hogyan hárították el a nehéz feladatot.

Akad olyan beteg, aki elől környezete szinte menekül, holott segítség nélkül még nehezebb elviselni a bajt. Sokan nem is akarják tudomásul venni a megváltoztathatatlant, mások homokba dugják a fejüket, vagy éppen az orvosra bízzák, mennyit akar vagy hajlandó elárulni.

Hazánkban ma már a gyógyító kötelessége korrekten tájékoztatni a beteget. Felmérések szerint nyugaton a betegek szinte kivétel nélkül az orvosok őszinteségét, igazmondását helyezik előtérbe. Nálunk e témában megoszlanak a vélemények, de a betegek viselkedése is eltérő. A gyógyíthatatlanok kis része teljes mértékben együttműködik gyógyítójával, a nagy többség viszont struccpolitikát folytat, nem kívánja, hogy felfedjék előtte betegsége okát. Ám hajtja életösztöne, így zokszó nélkül az utasítások szerint jár el. Nem így tesz az a közel 60%, akiknek ellenérzéseik vannak a kezelésekkel szemben is.

Éva asszonyt úgy bocsátották el a klinikáról, hogy – állítólag – nem közölték vele azt, hogy napjai meg vannak számlálva. Másnap felhívta kezelőorvosát, és távoli rokonnak adva ki magát, érdeklődött állapotáról. Miután megtudta mi baja, összeszedte gyógyszereit, vett egy üveg vodkát és öngyilkos lett. Családja a mai napig azon gyötrődik, mi lett volna, ha a 26 éves 2 gyerekes anyát orvosai felkészítik a legrosszabbra.

Annuskát más fából faragták. Mikor kiderült hogy rákos, egyetlen lányának fedte fel titkát, ám az magára hagyta. Ez nem lepte meg a koros asszonyt, ő is azt szerette volna, ha úgy tartja meg emlékezetében környezete, amilyen egészségesen volt. Napokig elő sem bújt, folyton az járt a fejében, hogy nem akarja kiszolgáltatottan utolsó óráit kórterem falai között tölteni. Azt találta ki végül, hogy keres egy hasonló cipőben járó társat. Orvosához fordult, nem tud-e olyan idős férfiról, aki szintén egyedül él, s társra, szeretetre vágyik. Nem sokkal később létrejött a nagy találkozás, és azóta a 60 éves asszony élete legboldogabb szakaszát éli. Jóban-rosszban együtt vannak, bátran viselik a rájuk mért csapásokat.

András lassan belefáradt, hogy felesége orvostól-orvosig jár, a vizsgálatok után senki sem tájékoztatta megfelelően őket. Majd fogott egy borítékot, és átadta az asszony kezelőorvosának. A férj meg van arról győződve, hogy ennek hatására műtötték meg már másnap a szeretett Annuskáját. Az operáció után az orvos csak 2-3 évet jósolt az asszonynak, ám azóta 6 év telt el. A férj minden percben a jövőtől fél, állandóan az orvos vészjósló szavai csengenek fülében.

Sok orvosnak azonban ellenérzései vannak a felvilágosítással szemben; úgy érzik senkit nem foszthatnak meg a továbbélés reményétől. Attól tartanak, hogy a sokk hatására a beteg nem tudja majd feldolgozni a feldolgozhatatlant. Egy biztos  mindenkinek jogában áll megtudni, mi vár rá.

A kötelező felvilágosítás megadásához mindenesetre olyan empátiára van szükség, amely – a szakemberek szerint is – csak kevés orvos adottsága

Rák- Kislexikon

Rák: gyűjtőfogalom, amellyel a rosszindulatú sejtburjánzás legkülönbözőbb formáit foglalják össze. A test bármelyik szervében kialakulhat, és burjánzásával előbb-utóbb hatással van a teljes szervezetre. Osztályozása a képződési szövet típusa alapján történik.

Jóindulatú daganat: valamely szervben kialakuló, jól körülhatárolt sejtszaporulat, amely nem képez áttétet. Növekedése nyomhatja a gazdasejtet és ez okozhat tüneteket. Ha sebészileg eltávolítják, az teljes gyógyulást jelent, nincs kiújulás.

Rosszindulatú daganat: egy adott szerv sejtjeiből indul ki, behatol az egészséges sejtek közé, roncsolja azokat. Távoli szervekbe is adhat áttétet. A különböző szervek daganatai eltérő gyorsasággal növekednek, illetve adnak áttéteket